A
marketingben általános érvényű szabály az, hogy ha például egy vállalat háromféle
terméket termel és ezek közül az első kettő igazán sikeres, ám a harmadik nem
túl keresett, akkor nem abba kell beleölni pénzt, időt és energiát, hogy ez utóbbit kedveltté tegyük,
hanem arra kell koncentrálni, hogy az igazán sikeres
termékeinket még sikeresebbé tegyük. Valahogy így képzelem el ezt a magyar
gazdaságra vetítve is. Lássuk melyek a magyar gazdaság sikertermékei:
Turizmus
1. Balaton,- a magyar
tenger környezetének fejlesztése (A Balaton nemzeti
kincs. Fontos úgy fejleszteni, hogy értékként a következő nemzedékek számára is
megmaradjon. A turizmus adja a nemzeti össztermék 8,5 százalékát,
ötszázezer embernek adva munkát. Szálláskapacitásunk negyede a Balaton
térségében található, tavaly 1,2 millió látogató 4,5 millió vendégéjszakát
töltött ott. A vendégforgalom növekedése meghaladta az országos átlagot.)
a Balatonról bővebben…
2. Budapest turisztikai fejlesztése (Budapestet, kínálatának elemzésekor, a tanulmány az Európai Unió legkeletebbre fekvő metropoliszaként vizsgálta, amely magában foglalja a főváros környékének turisztikai kínálatát és főbb turisztikai attrakcióit. Budapest számos, a nemzetközi piacon ismert, markánsan meghatározható turisztikai vonzerővel rendelkezik: a város és a Duna összeforrott látványa, a világörökségi területek, az épített örökség, a gasztronómia, a fesztiválok/rendezvények, a gyógy- és termálvizek. Földrajzi fekvésénél és gazdasági logisztikai szerepénél fogva, valamint vonzerőinek összetétele révén a főváros turizmusában nagyságrendileg meghatározó a városlátogató és az üzleti motiváció. A városmag közvetlen közelében és a régióban kellemes kirándulóhelyek teszik egyedivé a nagyvárosi környezetet.) bővebben...
3. Termálvíz-nagyhatalmi státuszunk kihasználása (A Föld középpontja felé haladva, 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Vulkanikus területeken, üledékes medencékben (például Izland, Kárpát-medence) ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedése. Hazánk nagy része ilyen üledékes medencén terül el, ezért geotermikus adottságai igen jók. Mióta Hippokratész és Galenus, ókori gyógyítók megállapították a meleg, magas ásványianyag-tartalommal rendelkező gyógyvizek emberi szervezetre gyakorolt pompás hatásait, sok nép épített ki magas fürdőkultúrát Európában. A kevés területek egyike, ahol Magyarország ma nagyhatalomnak számít: a termálvíz.) bővebben a termálvízről…
4. Eurovegas megvalósulása kulcsfontosságú (Két kaszinó és két luxusszálló építése kezdődik el márciusban a szlovák és osztrák határ közelében lévő Bezenyén. Az Eurovegas Hungary Zrt. 700 millió eurót (több mint 180 milliárd forintot) költ a beruházásra, amelytől 2500 új munkahelyet remél. A cég kaszinónként évi 1,070 milliárd forint koncessziós díjat fizet az államnak.) bővebben..
5. Kiállítások-konferenciák-fesztiválok számának növelése
A turizmus jelenleg Budapesten több mint 100 ezer
munkahelyet biztosít, a GDP 8-8,5 százalékát adja, az ágazatból származó
iparűzési adóbevétel 16-18 milliárd forintra becsülhető. Magyarország a világ
33. legvonzóbb turisztikai célpontja, ezzel megelőztük például a csodálatos
tengerparttal rendelkező Horvátországot, a történelmi emlékekben dúskáló
Izraelt, Egyiptomot vagy éppen az egzotikus Thaiföldet.
Mezőgazdaság
(a Monarchia egykori
éléskamrájaként a mezőgazdaság újbóli felfuttatása, gépesítés támogatása)
A magyar agrárium teljesítménye a következő tíz évben
várhatóan 30 százalékkal emelkedik majd. Az élelmiszer az energiahordozókkal és
a vízzel együtt a közeljövőben stratégiai árucikké válik. Ezért fontos
Magyarország számára, hogy lehetőség szerint kihasználja mezőgazdasági és
élelmiszertermelő kapacitását. A mezőgazdaság a magyar GDP-ből tavaly 3,6 százalékkal
részesedett, míg az úgynevezett agrobiznisz GDP-hez viszonyított aránya 12-13
százalék volt. Ez utóbbiba beleszámítják az élelmiszeripar és a takarmánygyártás
teljesítményét is.
A mezőgazdaságban a múlt évben mintegy 190 ezren dolgoztak, ami országosan a
foglalkoztatottak 4,9 százalékát teszi ki. Az agrárium külkereskedelmi mérlege
pozitív. A kivitel értéke 3,65 milliárd eurót tett ki, csaknem egy milliárd
euróval haladja meg a behozatal értékét. Magyarországról a múlt évben 2,3
millió tonna búzát és mintegy 2,5 millió tonna kukoricát exportáltak. FVM
Logisztika
(az ország földrajzi
helyzetének kiaknázása)
A Magyar
Logisztikai Stratégia célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai
térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben inter-kontinentális
cargo hub-ja legyen.” Nyilván azért érdemes ennyit költeni a logisztikára,
mert a befektetésnek magas lesz a hozama. Nos, erre viszont van adat, legalább
is Magyarországra vonatkozóan (37. old.) miszerint: jelenleg 2004 milliárd
forint árbevétel 30,3 %-a, 608 milliárd forint a logisztika által létrehozott bruttó hozzáadott érték, ami a
hazai GDP
5,4 %-a.
A kitőzött cél
2013-ra 3500 milliárd forint árbevétel és 1000 milliárd forint bruttó
hozzáadott
érték, amit az akkori GDP 7,3-8,0 %-ára becsül a stratégia.
A Nemzeti Logisztika Stratégia
program hatására tehát az üzleti fejlődés egyik kulcselemének számító
logisztika GDP-ből való részesedése a jelenlegi mintegy 6 százalékról közel
duplájára, 10-11százalékra emelhető. A Magyar Logisztikai Stratégia
Tervezete (MLS)
Továbbá fejlesztésre várnak:
-K+F (az esetlegesen Budapesten megvalósuló EIT mellett a K+F a GDP 2-3%-ra
növelése)
-Alternatív energiák felhasználásának támogatása (biogáz erőmű,
szélmalmok, napenergia, geotermikus erőmű)
Véleményem szerint az első 3
sikertermékünk felfuttatásával, az utóbbi 2 magas növekedési potenciállal
rendelkező terület fejlesztésével Magyarország magas növekedési pályára léphet.
Sinkovits András, KRF
kereskedelem és marketing szak Készült egy optimistább Magyarországért!
Google, Magyarország, gazdaság,
magyarjövő, turizmus, logisztika, mezőgazdaság, K+F, alternatív energia,
Sinkovits András, jövőkutatás, marketing,